Zarubay Bence

1971. december 17-én születtem Budapesten. Szentendrén nőttem fel az Új Művésztelepen, nagynéném Bálint Ildikó és nagybátyám, Lukoviczky Endre műtermében. Gyermekkorom óta foglalkoztat az alkotás, a képzőművészet. Mai napig Szentendrén élek, ebben a városban is dolgozom, itt alkotok.
Az 1990-es évek közepétől foglalkozom rendszeresen képzőművészettel, résztvevője vagyok évente önálló és csoportos, hazai és nemzetközi kiállításoknak is. 2014 óta tagja vagyok a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 2010 óta a mai napig műhelymesterként vezetem a Szentendrei Grafikai Műhely kollektív műtermét.
Művészetem lényeges alapeleme a montázsolt, egymásra rajzolt témák által felvetett, szinte véletlenszerűen kialakuló formák, új metszéspontok hálózata. Utcarészletek, lényegtelennek tűnő, mindennapos dolgok kiemelése, melyek mellett elmegyünk, de ha kiragadjuk, keretbe illesztjük, átdolgozzuk, folytatjuk az általuk felvetett témát, izgalmas dolgokat kapunk.
A mindennapi életben, a munkában, szabadidőben és lakóhelyemen jellemző, de megszokottságuk miatt felszínesnek, lényegtelennek tűnő részletek korábban is izgalmas témát adtak festészetemnek.
Egy gerezd fokhagyma, egy pár használt kesztyű, egy lecsöppent festékfolt, a naponta látott utca kis részlete, egymásra montírozott ablakok, környezetükben megszokott formák ha grafikai, fotótechnikai vagy festészeti eszközökkel kiragadjuk a helyükről, megváltoztatjuk a színeiket, kontrasztjaikat vagy folytatjuk, absztraháljuk, átértelmezzük a formáik által felvetett vonalaikat, síkjaikat, roppant érdekes, kimeríthetetlen forrásává válhatnak a művészetnek.
Szentendre, 2020. október.